A TUDOMÁNYOS GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE

ELŐADÁSOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS A MATEMATIKA TÖRTÉNETÉBŐL AZ ÓKORTÓL A XIX. SZÁZADIG

Szerkesztette: Ropolyi László és Szegedi Péter

dr. Kiss János

egyetemi adjunktus (ELTE) természettudományi doktor

Kiss Olga

egyetemi adjunktus (BKE)

dr. Ropolyi László

egyetemi adjunktus (ELTE) természettudományi doktor

P. Szabó Sándor

mb. előadó (ELTE)

dr. Székely László

tudományos főmunkatárs (MTA Filozófiai Intézet) a filozófiai tudomány kandidátusa

dr. Szegedi Péter

egyetemi docens (ELTE) a filozófiai tudomány kandidátusa

dr. Varga Miklós

egyetemi docens (ELTE) a kémiai tudomány kandidátusa

dr. Láng Benedek

lektorálta 
tszvez. egyetemi docens (BME GTK Filozófia és Tudománytörténet Tanszék) PhD

A tankönyv a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Felsőoktatási Pályázatok Irodája által lebonyolított felsőoktatási tankönyvtámogatási program keretében és a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány támogatásával jelent meg.

A változatlan utánnyomás a TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1 projekt támogatásával készült 2012-ben.

E könyv kutatási és oktatási célokra szabadon használható. Bármilyen formában való sokszorosítása a jogtulajdonos írásos engedélyéhez kötött.

Kivonat

A kollégium célja a természettudományok tárgyának és módszereinek az ókortól napjainkig terjedő történeti analízisét nyújtani. Általános keretet szolgáltat bármely természettudományi szakos hallgató számára saját tudományágának elhelyezésére.


Tartalom

Előszó
I. A tudomány kezdetei
A. Bevezetés
B. A naiv, mitikus gondolkodás s a tudomány kezdetei
C. Az ókori tudomány kezdetei
1. Bevezetés
2. Egyiptom
3. Mezopotámia
4. Tudomány és természetfilozófia az ókori Kínában
D. Összegzés
Irodalom
II. Az ókori görög természettudomány és matematika története
A. Bevezetés
1. A “görög csoda”
2. A szuverén görög személyiség
3. A görögök tudományos teljesítménye
4. A görög gondolkodás- és tudománytörténet korszakolása
B. A görög matematika fejlődése
1. A görögök előtti matematika
2. A bizonyítás megjelenése a matematikában
3. A püthagoreus mathémata
4. Az athéni Akadémia
5. Az első axiómarendszerek – az euklideszi Elemek
6. Antik heurisztika
7. Alkalmazott matematika a hellenisztikus korban
C. A harmonikus kozmosz püthagoreus eszméje és a görög matematikai csillagászat
1. A milétoszi természetfilozófia és a görög csillagászat
2. A praktikus görög csillagászat
3. A harmonikus kozmosz püthagoreus eszméje
4. Platón
5. Eudoxosz és Kalüpposz homocentrikus szférái
6. Arisztotelész
7. A világ és a kozmosz. A démokritoszi és az arisztotelészi kozmológiai modell
8. A hellenisztikus csillagászat
9. A kaldeusok numerikus bolygóelmélete
D. A biológiai ismeretek önálló rendszerré szerveződésének kezdetei az antik korban
1. Az anyag és az élet mibenléte; az éltető erő és a lélek
2. A tudomány módszertana felé
3. A növénytani ismeretek fejlődése
4. Az állattan kialakulása
5. A(z emberi, állati) szervezet struktúrája és működése
6. Viselkedés: érzékelés, mozgás, gondolkodás, értelem
7. Szaporodás, öröklődés, egyedfejlődés
8. Az élővilág fejlődéséről
9. Egyedek fölötti szerveződések, környezeti kölcsönhatások
E. A görögök fizikai és kémiai ismeretei
1. Fizikai és kémiai ismeretek a preszókratikus korszakban
2. Az antik természetfilozófia hozzájárulása a fizikához
3. Fizika a görög tudomány klasszikus korszakában
4. A görög-római kor fizikai és kémiai ismeretei
F. Összegzés
Irodalom
III. A középkor tudománya
A. A tudomány helyzete a koraközépkori Európában
B. A tudás hosszú vándorútja: Bizánc, Perzsia, arabok, Európa
1. A bizánci tudomány
2. Az iszlám tudomány
C. Európa újra kezdi a XII–XIII. században
D. Egy hosszú történet: a természeti törvény fogalmának kialakulása
1. A természeti törvény fogalmának előtörténete
2. Isten és természet. Természetes és csodás dolgok
3. Társadalom és természet. Természetjog és természeti törvény
4. Tudomány és természet. A természettudományok törvényfogalmának alakulása
5. A természeti törvény természete
E. Összegzés
Irodalom
IV. Újkori forradalom a tudomány jellegében és társadalmi helyzetében. A mechanikai világkép kiépülése
A. Bevezetés
B. A csillagászat története Ptolemaiosztól Keplerig
1. Bevezetés
2. Az Almagest és a korabeli arab világ
3. A skolasztika és Ptolemaiosz
4. Cusanus
5. Kísérlet a homocentrikus szférák elméletének megmentésére
6. 6. Kopernikusz
7. Tycho de Brahe
8. Kepler
9. Galileo Galilei távcsöves megfigyelései és a kozmosz anyagi homogenitása
10. A kopernikuszi fordulat kozmológiai kiteljesítése: a Giordano Bruno-féle világegyetem
C. A modern matematika kialakulása
1. A nyugat-európai matematika forrásai
2. Al Hvárizmi algebrája
3. Az európai matematika reneszánsza
4. Az algebra európai megjelenése
5. Algebrai geometria
6. A végtelenül kicsinyek (infinitezimálisok)
D. A klasszikus mechanika kialakulása
1. A tudományos módszer
2. A mechanika programjának kitűzése
3. 3. A részletek kidolgozása
4. A mechanikai program megvalósulása a newtoni szintézisben
E. A biológiai ismeretek a XVII. században
1. A humorális élettan és kórtan bukása: a felemelkedő iatrokémiai és a iatrofizikai szemlélet
2. A vér mozgása a vérerekben
3. A szervezet descartes-i kettéosztása: a iatrofizikailag magyarázható test és a kiterjedés nélküli lélek
4. A iatrofizikai szemlélet kibontakozása
5. 5. Mikroszkóppal vizsgálódó kutatók
6. Az embrionális fejlődés: a preformáció tana
7. Növényi szexualitás és az élőlények osztályozása
F. A tudományos kémia kialakulásának kezdetei
1. Bevezetés
2. Mesterségbeli tudás, anyagismeret
3. Az alkímia kora
4. XVI-XVII. század
Irodalom
V. A tudomány a mechanikai világkép kiterjedésének és felbomlásának korában
A. Bevezetés
B. A mechanikai minta működése és meghaladása a fizikában
1. A mechanika tudományának átalakulása
2. Az elektrodinamika kibontakozása
3. Az energiamegmaradás története
C. Új axiomatizálás
1. Projektív geometria
2. Az analízis megalapozása
3. Az algebra átalakulása
4. Nem-euklideszi geometriák
5. Filozófiai viták – új alapok
6. Új axiómarendszerek
D. A Bruno-féle világegyetem és a XIX. századi természettudomány
1. A Bruno-féle kozmológiai modell
2. A Bruno-féle modell természettudományos formájának kialakulása: Descartes és Newton
3. A Bruno-féle modell természettudományos formájának kialakulása: a XVII–XIX. századi empirikus csillagászat
4. Az anyag végtelen, örök körforgása és a végtelen világegyetem
5. A XIX. századot uraló csillagászati–kozmológiai séma problémái:
E. A korai (XVIII–XIX. századi) evolúciós elméletek
1. A rendszerezett sokféleség magyarázata: átalakulások vagy helyettesítések
2. Az evolúció fő mozgatója: a természetes szelekció
F. A kémia tudománnyá válásának kora a XVIII–XIX. században
1. A kémiai elemfogalom kialakulása
2. A klasszikus kémiai atomelmélet kialakulása. A daltoni atomhipotézis és kialakulásának körülményei
3. A kémiai atomelmélet válsága és megszilárdulása
4. A tudományos törvény problémái Mengyelejev és L. Meyer munkásságában
5. A klasszikus kémiai szerkezetelmélet kialakulása. “A kémiai szerkezet” fogalmának különböző megközelítési módjai
6. A klasszikus szerkezeti kémia alapelvei, ellentmondásai.
Irodalom
VI. Utószó
Névmutató