Bevezetés a protisztológiába

Török Júlia Katalin

lektorálta 
Dr. Kőhidai László, Semmelweis Egyetem

E könyv kutatási és oktatási célokra szabadon használható. Bármilyen formában való sokszorosítása a jogtulajdonos írásos engedélyéhez kötött.


Köszönetnyilvánítás

Hálás vagyok Dr. Kőhidai László áldozatos lektori munkájáért és kritikai észrevételeiért. Külön köszönet illeti Dr. Molnár Kingát, aki hasznos tanácsaival végig segítette a munkámat, és Dr. László Lajost, az autofágiáról szóló részfejezet átolvasásáért. Köszönöm kollégáimnak, Dr. Dózsa-Farkas Klárának és Dr. Majoros Gábornak a rendelkezésemre bocsájtott fényképeket, valamint férjemnek, Béres Tibornak az animációk elkészítését.

Tartalom

Bevezetés
1. Az eukarióta egysejtűek – Régen és ma
1.1. Az egysejtű élőlény
1.2. A protiszta-sejt kialakulása
1.2.1. Az eukarióta sejt létrejöttét bemutató elméletek
1.2.2. A mitokondrium kialakulása
1.2.3. A kloroplasztisz kialakulása
1.2.4. A szimbiogenezis elmélet fogadtatása
1.2.5. Az univerzális közös ős
1.2.6. Az első protiszták megjelenése
1.2.7. A modern protiszták megjelenése
1.2.8. Mit mutat a molekuláris óra?
1.3. A protiszták helye az élővilágban – Filogenetikai áttekintés
1.3.1. Az eukarióták filogéniája – Kládok és szupercsoportok
1.3.2. A molekuláris vonalkód alkalmazásának első eredményei a protisztáknál
1.3.3. A horizontális géntranszfer jelentősége a mikroeukarióták filogenezisében
1.4. A protiszta-prokarióta szimbiózisok
1.4.1. Szimbiózisok a protiszták körében
1.4.2. Szimbiózisok prokariótákkal
1.5. A mészkőszikláktól a genomikáig – Az egysejtűek jelentősége
1.5.1. Az egysejtűek ökológiai jelentősége
1.5.2. Az egysejtűek jelentősége a biosztratigráfiában
1.5.3. Az egysejtűek szerepe a paleooceanográfiai és paleoklíma-rekonstrukciókban
1.5.4. A humánpatogén egysejtűek
1.5.5. Az állatok patogén egysejtűi
1.5.6. Az opportunista patogén egysejtűek
1.5.7. Az újonnan felbukkanó egysejtű kórokozók
1.5.8. Egysejtűek mint a laborkísérletek alanyai
1.6. A módszertani fejlődés jelentősége a protisztológiai kutatásokban
1.6.1. A vizualizáció fontosabb mérföldkövei és a hozzájuk kapcsolódó eljárások
1.6.2. A protiszta sejt kísérletes vizsgálata – mikroszkóp nélkül
1.6.3. A molekuláris genetika metodológiájának jelentősége a protisztológiában
1.6.4. Genomika
1.6.5. Filogenomika
1.6.6. Metagenomika
1.6.7. A bioinformatika jelentősége
1.6.8. A molekuláris óra
2. Az eukarióta sejt felépítése – a protisztákra összpontosítva
2.1. Univerzális és speciális sejtorganellumok
2.1.1. A sejthártya
2.1.2. A sejtköpeny vagy glikokalix
2.1.3. A sejtváz
2.1.4. Az ostor és a csilló
2.1.5. A citoplazma
2.1.6. A peroxiszómák
2.1.7. A glikoszóma
2.1.8. Az endoplazmatikus retikulum
2.1.9. A Golgi-készülék
2.1.10. A mitokondrium, a hidrogenoszóma és a mitoszóma
2.1.11. A plasztiszok
2.1.12. A lüktető űröcske-komplex
2.1.13. Az acidokalciszóma
2.1.14. Az extruszómák
2.1.15. A sejtmag
2.1.16. Autofágia
3. Életműködések
3.1. Mozgás
3.1.1. A passzív mozgás protisztáknál
3.1.2. Az aktomiozin segítségével történő mozgások
3.1.3. Molekuláris rugók – A centrinek jelentősége protisztákban
3.1.4. Mozgás axonémával – mikrotubulusok és dinein segítségével
3.2. Táplálkozás és emésztés
3.2.1. A táplálékfelvétel lehetőségei a heterotróf protiszták körében
3.2.2. A táplálékfelvételt segítő struktúrák
3.2.3. Az emésztés
3.2.4. Az autotróf egysejtűek
3.2.5. A mixotróf egysejtűek
3.3. Az anyagcsere molekuláris biológiai szinten – Protiszta sajátosságok
3.4. Ozmoreguláció
3.5. Ingerlékenység
3.5.1. Az élettelen környezet jelzéseinek fogadása
3.5.2. A sejt-sejt kommunikáció lehetőségei és a „szociális” paraziták
3.6. Szaporodás
3.7. Ivaros folyamat
3.8. Morfogenezis
3.8.1. Külső környezet hatására bekövetkező alaki változások
3.8.2. A betokozódás
3.8.3. Fejlődési alakok átalakulása az életciklus során
3.9. Fejlődésmenetek
4. A protiszták rendszeres áttekintése
4.1. A protiszták biodiverzitása
4.2. Taxonómiai összefoglaló
4.3. Az Opisthokonta szupercsoport
4.3.1. Microsporidia – Kisspórások (Fungi)
4.3.2. Nucleariidae
4.3.3. Myxozoa – Nyálkaspórások (Metazoa)
4.3.4. Choanozoa – Galléros-ostorosok törzse
4.3.5. Filastera
4.3.6. Ichthyosporea
4.4. Az Amoebozoa szupercsoport
4.4.1. A Lobosa altörzs
4.4.2. A Conosa altörzs
4.5. Az Archaeplastida szupercsoport
4.6. A Rhizaria szupercsoport
4.6.1. A Cercozoa törzs
4.6.2. A Retaria törzs
4.7. Az Alveolata szupercsoport
4.8. A Stramenopila szupercsoport
4.8.1. A kovaostorosok osztálya – Dictyochophyceae
4.8.2. A labirintusgombák törzse – Labyrinthulomycetes
4.8.3. A Bicosoecida csoport
4.8.4. A Gyöngyállatkák törzse – Opalinata
4.8.5. A valódi napállatkák csoportja – Actinophryda
4.8.6. A Blastocystea osztály
4.8.7. A petespórás gombák törzse – Oomycetes
4.8.8. A Hyphochytriales törzs
4.9. A Hacrobia klád
4.10. Az Excavata szupercsoport
4.10.1. A Heterolobosa törzs
4.10.2. Az Euglenozoa törzs
4.10.3. A Metamonada törzs
4.11. Protista incertae sedis
5. Videók
6. Ajánlott olvasmányok
Ismeretterjesztő könyvek
Szak- és tankönyvek
Szabadon letölthető (CC By 3.0) e-könyvek, brosúrák
Protisztológiai témájú honlapok
Tudományos társaságok, szervezetek
Folyóiratok
Biodiverzitás
Filogénia
Humán és állati zoonózisok
Folyóiratcikkek és könyvfejezetek
7. Az illusztrációk forrásai
A Public Domain képek forrásai
A Creative Commons „Nevezd meg!” (CC By) és CC By-NC megjelölésű képek forrásai
A könyvben megemlített genuszok, fajok és alfajok jegyzéke