BEVEZETÉS AZ ÁLLATTANBA

Szerkesztette: dr. Molnár Kinga

dr. Csörgő Tibor

dr. Farkas János

Kis Viktor

dr. Molnár Kinga

dr. Sass Miklós

Szatmári Zsuzsanna

dr. Török Júlia Katalin

lektorálták 
dr. Bercsényi Miklós, Pannon Egyetem (1.–14. fejezet)
dr. Csorba Gábor, Magyar Természettudományi Múzeum (15., 31.–37. fejezet)
dr. Kőhidai László, Semmelweis Egyetem (2., 17. fejezet)
dr. Merkl Ottó, Magyar Természettudományi Múzeum (15.–33. fejezet)

E könyv kutatási és oktatási célokra szabadon használható. Bármilyen formában való sokszorosítása a jogtulajdonos írásos engedélyéhez kötött.


Tartalom

Előszó – Az állattan tudományterületei és a könyv felépítése
1. Bevezető az állatok leírásához - (S.M.)
1.1. Szimmetriaviszonyok az állatvilágban
1.2. A kétoldalian szimmetrikus állatok jellemzésének alapfogalmai
1.3. Az állatok testének fő részei és a szervrendszerek
1.4. A könyvben használt rövidítések
2. Az egysejtűek felépítése - (T.J.)
2.1. Testszerveződés és -felépítés alapfogalmai
2.2. Egy egysejtű általános felépítése
2.2.1. A mozgás
2.2.2. A táplálkozás
2.2.3. Az ozmoreguláció
2.2.4. A szaporodás
Összefoglalás
3. A többsejtű állatok (Metazoa) - (F.J.)
3.1. A meghatározás nehézségei
3.2. Mikor és milyen ősökből alakulhattak ki?
3.3. A többsejtűség kialakulásának elméletei
Összefoglalás
4. A szövetesség megjelenése - (F.J., M.K.)
4.1. Mi a szövet?
4.2. Az álszövetesség
4.3. A szivacsok jellemzése
Összefoglalás
5. A többsejtű állatok testszerveződése - (K.V., M.K.)
5.1. A barázdálódás
5.1.1. A barázdálódás rendszertani jelentősége – a Spiralia klád
5.2. A bélcsíra képződés
5.3. Ahol csak két csíralemez van – a diploblasztikus állatok
5.4. Ahol mindhárom csíralemez megjelenik – a triploblasztikus állatok
5.4.1. A mezodermális sejtek sorsa
5.4.2. A másodlagos testüreg képződése az ősszájúaknál
5.4.3. Az ízeltlábúak kevert testürege
5.4.4. A másodlagos testüreg képződése a gerinchúros újszájúakban
5.4.5. A gerincesek testszerveződésének kialakulása
Összefoglalás
6. A köztakaró (integumentum commune) - (Cs.T., K.V., M.K., S.M., Sz.Zs., T.J.)
6.1. Az ősszájú állatok köztakarója – tendenciák
6.1.1. A kezdetek – a csalánozók testfala
6.1.2. A bőrizomtömlő megjelenése
6.1.3. A külső váz megjelenése
6.2. Az újszájúak köztakarója – a bőr fogalma és néhány más alapvetés
6.2.1. Az alaphelyzet és a változások kezdete – a halak és a kétéltűek bőre
6.2.2. A szárazföldi élethez való alkalmazkodás eredménye – a hüllők köztakarója
6.2.3. Mi emeli a levegőbe a madarakat? – A tollas köztakaró felépítése
6.2.4. Egy sikertörténet alapja – az emlősök bőre
Összefoglalás
7. A vázrendszer (systema sceleti) - (Cs.T., K.V., M.K., S.M.)
7.1. A belső váz bemutatása
7.2. A gerinchúrosok tengelyváza
7.3. A gerincesek vázrendszere
7.3.1. A névadó gerincoszlop
7.3.2. A szárazföldre lépés lehetősége – a végtagvázak
7.3.3. A gerincesek koponyája
Összefoglalás
8. A tápcsatorna (apparatus digestorius) - (Cs.T., K.V., M.K., S.M., Sz.Zs., T.J.)
8.1. Az ős- és az újszájasság kérdése
8.2. A tápcsatorna tagolódása és a feladatok megosztása az ősszájúaknál
8.2.1. A kezdetek – a kétszakaszos tápcsatorna és feladatai
8.2.2. A háromszakaszos bélcsatorna megjelenése
8.2.3. Az ízeltlábúak tápcsatornája
8.3. Az újszájúak tápcsatornája
8.3.1. Az alapszabás
8.3.2. Különbségek az ős- és az újszájas állatok tápcsatornájában
8.3.3. A részletek – tápcsatorna a halaktól az emlősökig
Összefoglalás
9. A légzőkészülék (apparatus respiratorius) - (Cs.T., K.V., M.K., S.M., Sz.Zs., T.J.)
9.1. Ahol a gázcsere lebonyolítása még a köztakaró feladata
9.2. Az ősszájúak légzőszervei
9.2.1. A kopoltyúk és egy tüdő
9.2.2. Az ízeltlábúak légcsőrendszere
9.3. Az újszájúak légzőszervei
9.3.1. A víz alatti légzés lehetősége – a kopoltyú adottságai
9.3.2. A légköri oxigén felvételének lehetősége – a kétéltűek és a hüllők légzőszerve
9.3.3. A madarak különleges légzőszerve és a kettős légzés
9.3.4. Az emlősök légzőrendszere
Összefoglalás
10. A kiválasztó szervrendszer (apparatus uropoetica) - (Cs.T., K.V., M.K., S.M., Sz.Zs., T.J.)
10.1. Néhány alapvetés
10.2. Az ősszájúak kiválasztószervei
10.2.1. Az ozmoregulációs szervek
10.2.2. A metanephridium típusú kiválasztószervek
10.2.3. A rovarok egyedülálló szerve - a Malpighi-edény
10.3. A gerinchúrosok kiválasztószervei
10.3.1. A gerincesek húgy-ivar szervrendszere (apparatus urogenitalis)
Összefoglalás
11. Az ivarszervrendszer (systema genitalia) - (Cs.T., K.V., M.K., S.M., Sz.Zs., T.J.)
11.1. Általános jellemzés
11.2. A diploblasztikus állatok ivarszervrendszere
11.3. A triploblasztikus gerinctelenek ivarszervrendszere
11.4. A gerinchúrosok és gerincesek ivarszervrendszere
11.4.1. Általános jellemzés
11.4.2. A halak és kétéltűek ivarszervrendszere
11.4.3. A magzatburkosok ivarszervrendszere
Összefoglalás
12. Keringési rendszer (systema vasorum) - (Cs.T., K.V., M.K., S.M., Sz.Zs., T.J.)
12.1. Ahol nincsen keringési rendszer
12.2. Az ősszájúak keringési rendszerei
12.2.1. Fejlett zárt és nyílt rendszerek
12.2.2. Nyílt keringési rendszer az ízeltlábúaknál
12.3. A gerinchúrosok keringése
12.3.1. A kopoltyúval lélegző gerincesek keringése
12.3.2. A négylábú gerincesek keringése
Összefoglalás
13. Az idegrendszer (systema nervosum) és a hormonrendszer - (Cs.T., K.V., M.K., S.M., Sz.Zs., T.J.)
13.1. Az ősszájú állatok idegrendszere
13.1.1. A diploblasztikus állatok diffúz idegrendszere
13.1.2. A bilateralis ősszájú állatok idegrendszere
13.2. Az újszájú gerinchúrosok és gerincesek idegrendszere
13.2.1. Az alapszabás kialakulása
13.2.2. A kiegészítő részletek
Összefoglalás
14. Az érzékszervek (organa sensuum) - (Cs.T., K.V., M.K., S.M., Sz.Zs., T.J.)
14.1. Az ősszájú gerinctelenek érzékszervei
14.2. A gerincesek érzékszervei
14.2.1. Bevezető
14.2.2. A bőr, mint érzékszerv
14.2.3. A szagló (organum olfactorium) és ízlelő szervek
14.2.4. A látószervek (organum visus)
14.2.5. Az egyensúlyérző és hallószervek (organum statoacusticum)
Összefoglalás
15. Az állatok rendszerezésének alapelvei és módjai - (F.J.)
15.1. A rendszerezés logikai alapelvei
15.2. Az állatrendszertan kategóriái
15.3. Nomenklatúrai szabályok
15.4. A rendszerezés módjai
15.4.1. A filogenetikai rendszertan módszerei
15.4.2. A filogenetikus rendszertan
15.5. A könyvben használt rendszer
16. Filogenetikai bevezető - (T.J.)
16.1. Hogyan igazodjunk el az élővilágban? – A rendszerezés alapját jelentő elméletek kialakulása
16.2. Az élőlények rendszerezésének alapja
16.3. Egy izgalmas időutazás – mikor és hogyan alakult ki az élővilág?
17. Az egysejtűek - (T.J.)
17.1. Jelentőségük
17.2. Életmódjuk
17.3. Az egysejtűek rendszerezése
17.4. A legfontosabb egysejtű törzsek
17.4.1. Galléros ostorosok (Choanozoa) törzse
17.4.2. Amőbák (Amoebozoa) törzse
17.4.3. Likacsoshéjúak (Foraminifera) és sugárállatkák (Radiolaria) törzse
17.4.4. Napállatkák (Heliozoa) törzse
17.4.5. Euglenozoa törzs
17.4.6. Metamonada törzs
17.4.7. Spórások (Sporozoa) törzse
17.4.8. Csillós egysejtűek (Ciliophora) törzse
18. Álszövetes állatok (Parazoa) alországa - (F.J.)
18.1. Korongállatok (Placozoa) törzse
18.2. Szivacsok (Porifera) törzse
18.2.1. Mészszivacsok (Calcarea) osztálya
18.2.2. Üvegszivacsok (Hexactinellida vagy Hyalospongiae) osztálya
18.2.3. Kovaszaruszivacsok (Demospongiae) osztálya
19. Csalánozók (Cnidaria) törzse - (F.J.)
19.1. Általános jellemzésük
19.2. A csalánozók rendszertana
19.2.1. Hidraállatok (Hydrozoa) osztálya
19.2.2. Kehelyállatok (Scyphozoa) osztálya
19.2.3. Kockamedúzák (Cubozoa) osztálya
19.2.4. Virágállatok és korallok (Anthozoa) osztálya
20. Laposférgek (Platyhelminthes) törzse - (T.K.)
20.1. Általános jellemzők
20.2. Leszármazásuk
20.3. Szervezettani jellemzésük
20.3.1. Fejlődésmenetük és lárvatípusaik
20.4. A laposférgek rendszertana
20.4.1. Örvényférgek (Turbellaria) osztálya
20.4.2. Galandférgek (Cestodes) osztálya
20.4.3. Közvetett fejlődésű mételyek (Trematoda vagy Digenea) osztálya
21. Puhatestűek (Mollusca) törzse - (M.K.)
21.1. Általános jellemzés
21.2. Leszármazás
21.3. Szervezettani jellemzés
21.3.1. Testüregviszonyok
21.3.2. Fejlődésmenet, lárvatípusok
21.4. A puhatestűek csoportjai
21.4.1. Csigák (Gastropoda) osztálya
21.4.2. Lábasfejűek (Cephalopoda) osztálya
21.4.3. Kagylók (Bivalvia) osztálya
22. Gyűrűsférgek (Annelida) törzse
22.1. Általános jellemzők - (T.J.)
22.2. Leszármazásuk
22.3. Szervezettani jellemzésük
22.3.1. Testüregviszonyok, szelvényesség
22.3.2. Fejlődésmenet, lárvatípusok
22.3.3. A gyűrűsférgek rendszere
23. Fonálférgek (Nematoda) törzse - (T.K.)
23.1. Általános jellemzés
23.2. Leszármazás
23.3. A fonálférgek testfelépítése
23.3.1. Testüregviszonyok
23.3.2. Egyedfejlődés
23.4. A fonálférgek rendszere
24. Karmos féreglábúak (Onychophora) törzse - (Sz.Zs.)
24.1. Általános jellemzésük
24.2. Szervezettani jellemzésük
. Testüregviszonyaik
25. Medveállatkák (Tardigrada) törzse - (Sz.Zs.)
26. Ízeltlábúak (Arthropoda) törzse - (Sz.Zs.)
27. Soklábúak (Myriapoda) altörzse - (Sz.Zs.)
28. Csáprágósok (Chelicerata) altörzse - (Sz.Zs.)
28.1. Rákszabásúak (Merostomata) osztálya
28.2. Pókszabásúak (Arachnida) osztálya
29. Rákok (Crustacea) altörzse - (Sz.Zs.)
29.1. Általános jellemzés
29.2. Leszármazásuk
29.3. Külső morfológia
29.3.1. A rákok végtagjai
29.4. A rákok testfelépítése
29.5. A rákok rendszere
29.5.1. Gályarákok (Remipedia) osztálya
29.5.2. Levéllábú rákok (Branchiopoda) osztálya
29.5.3. Állkapcsilábas rákok (Maxillopoda) osztálya
29.5.4. Felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztálya
30. Hatlábúak (Hexapoda) altörzse - (F.J.)
30.1. Bemutatásuk
30.2. A rovarok testfelépítése
30.3. A hatlábúak rendszerének bemutatása
30.4. A rovarok posztembrionális fejlődésének típusai
30.5. A szárnytípusok alakulása
30.6. A hatlábúak rendszere
30.6.1. Nem valódi rovarok (Parainsecta) osztálya
30.6.2. Rovarok (Insecta) osztálya
31. Gerinchúrosok (Chordata) törzse - (M.K.)
31.1. A gerinchúrosok csoportjai és származásuk
31.2. A gerinchúrosok alapvető vonásai
32. Zsákállatok (Tunicata) altörzse - (M.K.)
32.1. Általános jellemzés
33. Fejgerinchúrosok (Cephalochordata) altörzse - (M.K.)
33.1. Jelentőségük
33.2. Szervezettani bemutatásuk
34. A halak (Pisces) - (S.M.)
34.1. A testfelépítés általános jellemzése
34.2. Rokonsági viszonyaik
34.3. Szervezettani jellemzésük
34.3.1. Az úszóhólyag (vesica natatoria)
34.4. A „halak” rendszerezése és néhány jellemző faj bemutatása
34.4.1. A porcos halak (Chondricthyes) osztálya
34.4.2. A tüdős halak (Dipneusti) osztálya
34.4.3. A bojtosúszós halak (Crossopterygii) osztálya
34.4.4. A sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztálya
35. A kétéltűek osztálya (Amphibia) - (S.M.)
35.1. Általános jellemzésük
35.2. Rokonsági viszonyaik
35.3. Külső morfológiájuk
35.4. Szervezettani jellemzésük
35.5. A kétéltűek rendszere
36. A hüllők (Reptilia) - (F.J.)
36.1. Rokonsági viszonyok
36.2. Szervezettani jellemzésük
36.3. A dinoszauruszok
36.4. A ma élő (recens) hüllők rendszere
36.4.1. Halántékablak nélküliek (Anapsida) osztálya
36.4.2. A kettős halántékablakúak (Diapsida) osztálya
37. A madarak (Aves) osztálya - (Cs.T.)
37.1. Jelentőségük
37.2. Általános jellemzésük
37.3. Szervezettani bemutatásuk
37.3.1. A madarak repülése
37.4. Származási viszonyaik
37.5. A madarak rendszertana
37.5.1. A futómadár–szabásúak (Paleognathae) alosztálya
37.5.2. Újmadár–szabásúak (Neognathae) alosztálya
38. Az emlősök (Mammalia) osztálya - (F. J.)
38.1. Általános jellemzésük
38.2. Leszármazásuk
38.3. Szervezettani bemutatásuk
38.4. Az emlősök rendszere
38.4.1. Tojásrakó emlősök (Prototheria) alosztálya
38.4.2. Theria alosztály
A. A nem saját ábrák forrásai