Tananyag

Szövettani és sejtbiológiai vizsgálómódszerek

Szerkesztette:

  • dr. Csikós György (3. fejezet)
  • dr. László Lajos (1. és 4. fejezet)
  • dr. Kovács Attila Lajos (5. fejezet)
  • dr. Molnár Kinga (2. fejezet)
  • Pálfia Zsolt (6. fejezet)
  • dr. Zboray Géza (2. fejezet)

A szövettani és sejttani vizsgálómódszerek című tárgy a kifejlett szervezetben lezajló, spontán vagy kísérletesen előidézett, látható és láthatóvá tehető morfológiai változások elemzésére szolgáló eljárásokról nyújt alapvető tájékoztatást. Mivel valóban az alapokról szól, biológia alapszakos (BSc) hallgatóknak szánjuk. Az itt leírt információk megértése és értelmezése feltételezi az előzetes anatómiai, sejtbiológiai, szövettani, alapfokú biokémiai, immunológiai és kémiai ismereteket, így a könyvben előforduló ilyen vonatkozású állítások hátterére nem térünk ki részletesen.

A könyvben nem tárgyalt képalkotó technikákon kívül (MRI, CT stb.), amelyek működésük közben „belelátnak” az élő szervezetbe, a „betekintésre” csak mintavétel után van lehetőségünk. Végezhetünk megfigyeléseket élő sejteken, szöveteken, persze csak olyan eszközökkel, amelyeket arra terveztek, hogy bepillantást adjanak a szöveti és sejttani dimenziókba. Az élettel összeegyeztethető vizsgálatok tárháza azonban viszonylag szerény, nincsen olyan technológia a kezünkben, amellyel az élő sejtek apró részleteit, a bennük zajló folyamatok teljességét megközelíthetnénk, megfigyelhetnénk.

Jóval több lehetőségünk adódik akkor, amikor az élő rendszerek tanulmányozása céljából tervezett beavatkozásokat a sejtek pusztulása után végezzük. Örök kérdés azonban, hogy egy ilyen minta mennyire tükrözi az élő állapotot. A mintavételi eljárások során tehát arra kell törekednünk, hogy maga a mintavétel a lehető legkisebb mértékű beavatkozást jelentse a vizsgálandó rendszer szempontjából, s hogy az abból kivett sejtek és szövetek a legkisebb mértékű változást szenvedjék el. Egy olyan vizsgálati (kísérleti) rendszer felállításához tehát, amely az élő szervezetben jelen lévő állapotokat és viszonyokat tükrözi, nagyon gondosan és körültekintően megtervezett kísérleti munkára van szükség.

A szöveti szintű változások leírására, azonosítására és dokumentálására a fénymikroszkópos technikák nyújtanak lehetőséget. A látható fényt használó mikroszkópok felbontása azonban korlátozott, s bár bepillantást engednek a sejt belsejébe, de az ott zajló folyamatok jobb megértéséhez, a részletek leírásához, más szavakkal az ultrastrukturális jellemzők bemutatásához már a nagyságrendekkel nagyobb felbontású elektronmikroszkóp szükséges. Az utóbbi ahhoz is nagyszerű eszköz, hogy a molekuláris sejtbiológiai, genetikai és fénymikroszkópos szintű sejttani kísérletek egyre szaporodó adatait összevethessük az ultrastrukturális megfigyelésekkel, és megítélhessük a fenti kísérletek eredményeinek megbízhatóságát és hitelességét.

Könyvünkben bemutatunk alapvető mintavételi technikákat, a minták rutin és fluoreszcens eljárásokkal kiegészített fény-, valamint elektronmikroszkópos szintű feldolgozásához szükséges eljárásokat. Foglalkozunk a szervezetből kivett sejtek és szövetek, szervek mesterséges (in vitro) körülmények közötti életben tartásával, ennek módszereivel és perspektíváival is. Végül, de nem utolsó sorban kitérünk olyan metodikák és eszközök bemutatására, amelyek lehetővé teszik a kapott eredmények számszerű (objektív) kiértékelését is.

A könyvet egy olyan függelék zárja, amely a bemutatott témakörökhöz kapcsolódó konkrét eljárásokat, recepteket tartalmaz.

Kategóriák: 

Online változat: 

http://ttktamop.elte.hu/online-tananyagok/szovettani_es_sejtbiologiai_vizsgalomodszerek