biológia

A növényi anyagcsere élettana

A növényi anyagcsere élettana

Dr. Bratek Zoltán
Dr. Fodor Ferenc
Dr. Király István
Dr. Nyitrai Péter
Dr.Parádi István
Dr. Rácz Ilona
Dr. Rudnóy Szabolcs
Dr. Sárvári Éva
Dr. Solti Ádám
Dr. Szigeti Zoltán
Dr. Tamás László

Kategóriák: 

CsatolmányMéret
a_novenyi_anyagcsere.pdf49.58 MB

Online változat: 

http://ttktamop.elte.hu/online-tananyagok/a_novenyi_anyagcsere_elettana

Bevezetés a protisztológiába

Bevezetés a protisztológiába - Török Júlia Katalin

lektorálta: Dr. Kőhidai László, Semmelweis Egyetem

Szerzői jog © 2012 ELTE TTK Biológiai Intézet

A tankönyv célja bevezetni az olvasót az egysejtű eukarióták, a protiszták világába. A fő hangsúly a heterotróf egysejtűek bemutatására került, de a testszerveződés, -felépítés, evolúció, valamint az életfolyamatok ismertetése a protiszta-világ egészének keresztmetszetét nyújtja.

Az algák és a nyálkagombák témakörében modern algológiai és mikológiai tankönyvek jelentek meg magyarul. Ezzel szemben a protozoológia területén legutóbb tizennégy éve jelent meg tankönyv (Csutorné Bereczky Magdolna: A protozoológia alapjai, ELTE Eötvös Kiadó 1998), noha azóta alapvetően új ismeretek halmozódtak fel, amelyek bemutatása mindenképpen indokolt. Nagyon sok új, nagyobb csoportot vagy kládot (leszármazási útvonalakat) jelölő elnevezés született, amelyről magyar nyelven még nem írtak. Korábban nem létező tudományterületek alakultak ki, amelyek számos újdonságot hoztak a protozoológia területén is (pl. genomika). Új elméletek születtek, amelyek magyarázatot adnak korábban csak jelenség-szinten leírt dolgokra. Végül, de nem utolsósorban, ma már nem célszerű mesterségesen szétválasztani az eukarióta mikroszervezetek bemutatását a protozoológiára és algológiára. Ez kizárólag a taxonómiára korlátozódó műveknél tartható fenn, tekintve, hogy maguk a kutatók is a taxonómiai ismereteikhez tartozó szakmai érdeklődésük alapján tartoznak egyik („protozoológus”) vagy másik („algológus”) csoportba.

Mivel a könyv fókuszában az egysejtűek mint önálló élőlények állnak, minden érintett biológiai tudományterület tárgyalása olyan mélységben történik, amit az adott témakör ismertetése megkövetel. Például a sejtbiológiai, biokémiai, ökológiai, stb. vonatkozásoknál nem a tárgyalt jelenség teljes mélységében való áttekintése a cél, hanem annak bemutatása, hogy az hogyan valósul meg az egysejtűeknél. A korábban megjelent ismeretterjesztő kézikönyvek nagyon sok részletet elárultak fajokról, csoportokról. A jelen könyv nem ismétli meg „leporolva” a régi könyvek ismeretanyagát, inkább a nagyobb protiszta-csoportok és a tudományterületeken elért új eredmények bemutatása a cél, néhány jellemző faj ismertetésével.

Fontos törekvése még a könyvnek a szemléletformálás, annak érdekében, hogy az eukarióta élővilágot a biológus hallgatóknak és az érdeklődő laikusoknak végre ne az állat- és növényvilág szűkös dichotómiája jelentse.

A modern határozókönyvek, összefoglaló taxonómiai kiadványok, a különféle protiszta-csoportokat bemutató monográfiák (néhány kivételtől eltekintve) idegen nyelven érhetők el. Ez a könyv nem hivatott ezt a hiányt pótolni. A kötet végén az olvasó az ajánlott olvasmányok között tájékozódhat a speciális területek szakirodalmáról.

Kategóriák: 

CsatolmányMéret
bevezetes_a_protisztologiaba.pdf40.39 MB

Online változat: 

http://ttktamop.elte.hu/online-tananyagok/bevezetes_a_protisztologiaba

Practical Microbiology

Practical Microbiology based on the Hungarian practical notes entitled "Mikrobiológiai Laboratóriumi Gyakorlatok"

Authors of the Hungarian and English versions: Erika M. Tóth, Andrea K. Borsodi, Tamás Felföldi, Balázs Vajna, Rita Sipos and Károly Márialigeti

Authors of the Hungarian version: Csaba Romsics, Judit Makk, Katalin Jáger, Márton Palatinszky and Éva Ács

Editors of the English version: Erika M. Tóth and Károly Márialigeti

Language assistant: Attila Náfrádi

Copyright © 2013 Department of Microbiology, Institute of Biology,Faculty ofScience, Eötvös Loránd University,
Budapest

The scientific communityhas alwaysplayeddistinguishedattentiontoexplorersof the remotequarters of our Earth, and to the description of their natural history. The founding fathers of microbiology, LouisPasteur (1822-1895),Ferdinand Kohn(1828-1898) and Robert Koch(1843-1910), just to mention a few, were not yet born, or just started school, when Alexander von Humboldt (1769-1869) set sail to America and returned with an amazing collection of plants and fossils (1799-1804). The same is true in the case of Charles Darwin (1809-1882), who participated in an expedition circumnavigating our Globe on board the Beagle survey barque (1831-1836), described his observations, and returned with several plants and animals, etc.

Thiskindof workbasedonanimatedexploratory,descriptivedatagatheringinthefieldof microbiology startedinthe1870’sbythedevelopmentof culture methods. Bythen, Darwinhadalreadyconcentrated on his explanatory work on biogenesis and constituted his hypotheses on the origin of species. This work initiated an enormous series of hypothesis-driven studies. However, in scientific research, this kindof ambiguity(data-drivenexploratoryanddescriptive studiesversushypothesis-drivenexplanatory and interpretative research) has always been characteristic. With the development of the novel genomebased molecular approaches, a new era of diversity exploration has started in microbiology. “Good old hypotheses” based on strain culture studies got turned around, but new data are not yet adequate to reach satisfactory explanations. It is intriguing to participate in this variegation of microbiological studies by either exploring the diversity, or explaining the scientific background of environmental observations.

This practical guide collects and explains the most basic techniques used in general microbiology. Mastering these methods will help the students in many other practical disciplines that apply the techniques of aseptic work, sterilisation and disinfection, or work with laboratory cultures. The series of practical exercises is compiled mainly according to the logic of the exploration and description of the microbial diversity of an environment. Thus, it starts with the description of a microbiological laboratory, preparatory work (sterilisation, etc.), environmentalsampling, the microscopic investigation of samples, the methodology of culture and phenotypic characterisation of strains, and the basic molecular identification techniques. Finally, applied microbiological techniques are described briefly, like practises to characterise microbes participating in the various cycles of elements, or the basic techniques of microbiological qualification of water, and some essential biotechnologies.

The description of the practical exercises is built up similarly. They start with a short introduction describing the principle, then the object of the investigation (i.e. strains or environmental sample), and the applied tools and instruments are listed. The followed procedure is described in the end. The practical sessions in basic microbiology at Eötvös Loránd University,Faculty ofScience are organized on a weekly basis throughout the semester. Thus, where possible, culture incubations last for a week (even when it is not the optimal duration) and students get many preparations pre-arranged (e.g. 24-hour cultures). On the contrary, advanced practical exercises (like in molecular microbial ecology) are
organized into week-long blocks, thus these practical exercises are arranged accordingly.

There is every reason to expect a rapid change in basic microbiological laboratory methodology in the near future. The electronic edition makes frequent modifications possible. The authors will use this opportunity to delete, change, expand or insert exercises in due time.

Kategóriák: 

CsatolmányMéret
practical_microbiology.pdf18.41 MB

Online változat: 

http://ttktamop.elte.hu/online-tananyagok/practical_microbiology

Mikroszkópi segédanyag a növényszervezettan és sejttan tárgyakhoz

Mikroszkópi segédanyag a növényszervezettan és sejttan tárgyakhoz

Szerkesztette:

  • Kristóf Zoltán
  • Bóka Károly
  • Vági Pál

Kategóriák: 

Online változat: 

http://ttktamop.elte.hu/online-tananyagok/mikroszkopi_segedanyag_a_novenyszervezettan_es_sejttan_targyakhoz

Antropológiai/humánbiológiai gyakorlatok

írta Bodzsár Éva és Zsákai Annamária

Kategóriák: 

Online változat: 

http://ttktamop.elte.hu/online-tananyagok/antropologiai_humanbiologiai_gyakorlatok

Szövettani és sejtbiológiai vizsgálómódszerek

Szerkesztette:

  • dr. Csikós György (3. fejezet)
  • dr. László Lajos (1. és 4. fejezet)
  • dr. Kovács Attila Lajos (5. fejezet)
  • dr. Molnár Kinga (2. fejezet)
  • Pálfia Zsolt (6. fejezet)
  • dr. Zboray Géza (2. fejezet)

A szövettani és sejttani vizsgálómódszerek című tárgy a kifejlett szervezetben lezajló, spontán vagy kísérletesen előidézett, látható és láthatóvá tehető morfológiai változások elemzésére szolgáló eljárásokról nyújt alapvető tájékoztatást. Mivel valóban az alapokról szól, biológia alapszakos (BSc) hallgatóknak szánjuk. Az itt leírt információk megértése és értelmezése feltételezi az előzetes anatómiai, sejtbiológiai, szövettani, alapfokú biokémiai, immunológiai és kémiai ismereteket, így a könyvben előforduló ilyen vonatkozású állítások hátterére nem térünk ki részletesen.

A könyvben nem tárgyalt képalkotó technikákon kívül (MRI, CT stb.), amelyek működésük közben „belelátnak” az élő szervezetbe, a „betekintésre” csak mintavétel után van lehetőségünk. Végezhetünk megfigyeléseket élő sejteken, szöveteken, persze csak olyan eszközökkel, amelyeket arra terveztek, hogy bepillantást adjanak a szöveti és sejttani dimenziókba. Az élettel összeegyeztethető vizsgálatok tárháza azonban viszonylag szerény, nincsen olyan technológia a kezünkben, amellyel az élő sejtek apró részleteit, a bennük zajló folyamatok teljességét megközelíthetnénk, megfigyelhetnénk.

Jóval több lehetőségünk adódik akkor, amikor az élő rendszerek tanulmányozása céljából tervezett beavatkozásokat a sejtek pusztulása után végezzük. Örök kérdés azonban, hogy egy ilyen minta mennyire tükrözi az élő állapotot. A mintavételi eljárások során tehát arra kell törekednünk, hogy maga a mintavétel a lehető legkisebb mértékű beavatkozást jelentse a vizsgálandó rendszer szempontjából, s hogy az abból kivett sejtek és szövetek a legkisebb mértékű változást szenvedjék el. Egy olyan vizsgálati (kísérleti) rendszer felállításához tehát, amely az élő szervezetben jelen lévő állapotokat és viszonyokat tükrözi, nagyon gondosan és körültekintően megtervezett kísérleti munkára van szükség.

A szöveti szintű változások leírására, azonosítására és dokumentálására a fénymikroszkópos technikák nyújtanak lehetőséget. A látható fényt használó mikroszkópok felbontása azonban korlátozott, s bár bepillantást engednek a sejt belsejébe, de az ott zajló folyamatok jobb megértéséhez, a részletek leírásához, más szavakkal az ultrastrukturális jellemzők bemutatásához már a nagyságrendekkel nagyobb felbontású elektronmikroszkóp szükséges. Az utóbbi ahhoz is nagyszerű eszköz, hogy a molekuláris sejtbiológiai, genetikai és fénymikroszkópos szintű sejttani kísérletek egyre szaporodó adatait összevethessük az ultrastrukturális megfigyelésekkel, és megítélhessük a fenti kísérletek eredményeinek megbízhatóságát és hitelességét.

Könyvünkben bemutatunk alapvető mintavételi technikákat, a minták rutin és fluoreszcens eljárásokkal kiegészített fény-, valamint elektronmikroszkópos szintű feldolgozásához szükséges eljárásokat. Foglalkozunk a szervezetből kivett sejtek és szövetek, szervek mesterséges (in vitro) körülmények közötti életben tartásával, ennek módszereivel és perspektíváival is. Végül, de nem utolsó sorban kitérünk olyan metodikák és eszközök bemutatására, amelyek lehetővé teszik a kapott eredmények számszerű (objektív) kiértékelését is.

A könyvet egy olyan függelék zárja, amely a bemutatott témakörökhöz kapcsolódó konkrét eljárásokat, recepteket tartalmaz.

Kategóriák: 

Online változat: 

http://ttktamop.elte.hu/online-tananyagok/szovettani_es_sejtbiologiai_vizsgalomodszerek

Élettani gyakorlatok

Készítette az ELTE, Élettani és Neurobiológiai Tanszék munkaközössége: Bárdos György, Détári László, Hajnik Tünde, Kiss János, Schlett Katalin, Tárnok Krisztián, Tóth Attila és Világi Ildikó

A jegyzet segítséget ad az állatélettani kisérletek és humán vizsgálatok pontos kivitelezéséhez. Különböző témakörökből tartalmaz mérési leírásokat, a kísérletek megfelelő elvégzéséhez ad pontos útmutatót. A mérések elvégzésével a képzésben részt vevő hallgatók megismerkednek élettani és farmakológiai vizsgálatok különböző területeivel. Gyakrolati- és részben elméleti ismereteket szereznek az élettani kísérletezés műtéttani alapjaira, a műtéti technikák, a preparátumok alaptípusaira, az mérések során felhasznált eszközökre vonatkozóan. A biológiai jelek érzékelésére, a biológiai preparátumok ingerlésére, a jelek erősítésére és tárolására szolgáló klasszikus és modern eszközökre vonatkozóan kapnak ismereteket. A gyakorlati feladatok elvégézése és értékelése után a hallgatók jártasak lesznek a következő témakörökben: a vér és a keringési rendszer vizsgálata; a szívmüködés-, a légzésszabályozás-, a veseműködés, egyes endokrin szervek vizsgálata. Megismerkednek a gyomor-bél traktus-, a vázizom működés ill. az agymáűködés vizsgálatára alkalmas in vitro preparátumokkal, valamint az agyműködést kísérő bioelektromos jelek (EEG) értékelésével. E mellett az érzékelésre, észlelésre vonatkozó élettani-pszichofizikai vizsgálatkat és állati viselkedési és tanulási vizsgálatok végeznek.

Kategóriák: 

CsatolmányMéret
elettani_gyakorlatok.pdf15.74 MB

Online változat: 

http://ttktamop.elte.hu/online-tananyagok/elettani_gyakorlatok

Biofizikai éghajlatosztályozási módszerek

Szerkesztette: Ács Ferenc és Breuer Hajnalka

Az éghajlat az éghajlati rendszerösszetevői (atmoszféra, hidroszféra, bioszféra, krioszféra és litoszféra) kölcsönhatásának eredményeképpen létrejövő állapotok egymással egyensúlyban levő sokasága. Ezen állapotsokaságok egyik eleme az adott területre jellemző növénytakaró; a növénytársulások összetétele és tulajdonságaik változatossága. Humboldt and Bonpland (1807), valamint Grisebach (1866) felismerték, hogy a hasonló klímákban a növényzet is hasonló. Meggyőződtek arról, hogy ha vannak is különbségek a hasonló klímák növénytársulásai között, ezek a különbségek kisebbek, mint a hasonlóságok. E felismerés alapján az éghajlatok osztályozása és a közöttük levő határok megvonása elvégezhető a vegetáció-típusok csoportosítása és a közöttük levő határok elemzése alapján is. E felismerés a generikus éghajlat-osztályozás alapja. Így lettek az leíró éghajlattan és a botanika rokontudományok.

A legismertebb generikus éghajlat-osztályozási módszerek (Köppen, 1936; Holdridge, 1947; Thornthwaite, 1948; Geiger, 1954) a 20. század közepe táján alakultak ki. Köppen és Thornthwaite módszerének első magyar alkalmazásaira nem kellett sokáig várni. Köppen módszerének magyarországi alkalmazhatóságát elsőként Réthly (1933) vizsgálta. Thornthwaite módszerét Magyarországon többen, s több szempont alapján elemezték. Ezen munkák közül megemlíthető Berényi (1943), Szesztay (1958), Kakas (1960) és Szepesiné (1966) tanulmánya. Holdridge (1947) módszerének hazai alkalmazhatóságát elsőként Szelepcsényi és mtsai. (2009b) vizsgálták.

Napjainkban e módszerek a leíró éghajlattan szerves elemei. A meteorológia és a klimatológia gyors fejlődése következtében e tudománynak – elsősorban leíró volta miatt – már csak tudománytörténeti jelentőséget tulajdonítanak. E szakkönyv ezen az állásponton próbál árnyalni a maga szerény eszközeivel. A módszerek bemutatása, alkalmazása és összehasonlítása mellett – ami magyar nyelvterületen eddig egyedi próbálkozás – arra is törekedtünk, hogy a módszerekkel kapcsolatos sajátos gondolkodást is bemutassuk; így egyfajta történelmi áttekintést is adtunk a leíró éghajlattan fejlődéséről. E fejlődést a leíró éghajlattan módszereit megalkotó és alkalmazó kutatók életrajzának bemutatásával kívántuk színesebbé tenni. A könyv egyúttal a leíró éghajlattan témakörével kapcsolatos legújabb hazai ismeretek gyűjteménye is. Itt elsősorban a Thornthwaite (1948) módszerével, valamint a módosított Thornthwaite (Ács és mtsai., 2007) féle modellel kapott klímaképletek területi eloszlásával kapcsolatos megállapításainkra gondolunk.

Kategóriák: 

Online változat: 

http://ttktamop.elte.hu/online-tananyagok/biofizikai_eghajlatosztalyozasi_modszerek

Bevezetés az állattanba

Szerkesztette:

  • dr. Csörgő Tibor
  • dr. Farkas János
  • Kis Viktor
  • dr. Molnár Kinga
  • dr. Sass Miklós
  • Szatmári Zsuzsanna
  • dr. Török Júlia Katalin

A jelen könyv anyaga elsősorban az alapvető anatómiai és a rendszertani ismereteket foglalja össze, de számos helyen teszünk fontos utalásokat az állatok fejlődésére, viselkedésére, szaporodására, gazdasági jelentőségére és az elterjedésére, környezeti szerepére vonatkozóan. Az itt ismertetett tudáskincs feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az egyes tudományágak anyagát tárgyaló (későbbi) tantárgyak és tankönyvek érthetők, követhetők, tanulhatók legynek.

Kategóriák: 

CsatolmányMéret
bevezetes_az_allattanba.pdf55.44 MB

Online változat: 

http://ttktamop.elte.hu/online-tananyagok/bevezetes_az_allattanba/

Oldalak

Feliratkozás RSS - biológia csatornájára